A reinkarnációt hatalmas munka előzi meg, nagyon sok részlet egyeztetve van a tervek készítésekor. A lélek a felvállalt életfeladatát különböző életszakaszaiban előre megtervezi, persze nem egyedül. Hatalmas munka folyik ilyenkor, hiszen a lélekfejlődés csak úgy jöhet létre, ha gyakorlatba átültethető programmal érkezik.
A fizikai test kiválasztásánál sok szempontnak kell érvényesülnie, a fizikai erőnléttől kezdve, a gének által behozott szellemi, érzelmi indíttatásokon keresztül. Ezeknek összhangban kellene lenniük a vállalt életfeladattal, mert akkor várható siker az életút során.
Mi a helyzet akkor, ha nincs meg az összhang, ha túl sok az ellentétes beállítottság?
A lélek leérkezik hatalmas tervekkel a fizikai síkra, fiatal korában még jobban elhiszi, hogy tervei valóra válhatnak, azután egyre többször tudatosodik benne, hogy minden igyekezete ellenére sem alakul úgy a sorsa, ahogy szerette volna.
Ki a hibás ilyenkor? Ki nem tesz meg mindent?
A DNS-en keresztül kapott minták lenyomatai akadálytalanul fejtik ki hatásukat, amíg nem tudatosul, hogy bármit tesz az entitás, akárhogy előre megtervezi a folyamatokat, egy pontnál kicsúszik az irányítás a kezéből. Érthetetlen, előre nem tervezett módon, és mindig ugyanakkor. Vagy minden tisztázó megbeszélése veszekedésbe torkollik, már menekül a beszélgetések elől, mert csak vita a vége.
Ilyenkor a generáción keresztül beörökölt viselkedésminták lépnek "akcióba", és esetleg évszázadok óta beidegződött minta szerint zajlik le a program. A környezetnek a könyökén jön ki a "műsor", hiszen annyiszor átélték már a szülők veszekedését, esetleg még a szófordulatokat is kívülről tudják....
A lélek ilyenkor érzi, hogy nincs is kedve az egészhez, de a program erősebb, és csak másnap vagy később próbálja magát mentegetni egy egy veszekedés után, fogadkozva, hogy sohatöbbet és ezazutolsó.....
A test és lélek harmóniája nagyon érzékeny terület, sok szenvedéssel jár, amíg nem tudatosul, hogyan lehet érte tenni. Nem ellene, érte.
A minták azok minták, csak ugyanazt lehet velük végigfuttatni. De hogyan lehet új mintákat beprogramozni, és átültetni a gyakorlatba úgy, hogy élhetőbb életet, békességet, örömöt biztosítson?
Kitartó munkával, odafigyeléssel, és oldásokkal a régi programokon túl lehet lépni, és ez elvezet egy élhetőbb élethez, melyben a test és lélek egymás támogatóivá válnak, kritizálás, becsmérlés helyett.
Mert azzal tisztában vagyunk, hogy saját testünknek önmagunk vagyunk a legnagyobb kritikusai, és most nagyon finoman fogalmaztam.
Az a csoda, hogy szegény testünk nem lázad fel ezek hallatán, hanem ennek ellenére éjjel-nappal szolgál minket. Azért betegszik meg, mert már képtelen a sok negatív gondolatot és érzelmet közömbösíteni, túlterhelt a sok magasfeszültségtől, és kritikától.
Igyekezzünk tehermentesíteni, és az érzelmek lelki hátterét kideríteni, hogy sokáig tudjon szolgálni minket, életfeladataink megvalósítása közben.
Szívesen segítek ebben azoknak, akiknek elegük van a régi minták gyötrelmeiből, szenvedéseiből.
